Hamarosan itt a karácsonyi ünnep, és a hozzá tartozó nagybevásárlások is, amik az ajándékok és a családi ünnepi fogásokhoz szükséges alapanyagok beszerzésével járnak. Ennek apropóján összeszedtük, milyen apró trükkökkel igyekszik a Lidl, az Aldi és a Penny rávenni minket arra, hogy minél többet költsünk az üzleteikben.
"Ami jelenleg történik, az nem más, mint bizonyos vállalkozások szándékos kiszorítása a piacról" – fakadt ki a Politico-nak az egyik olyan nagy külföldi hátterű magyarországi kiskereskedelmi hálózat névtelenséget kérő illetékese, aki úgy érzi a magyar kormány intézkedései alapján, hogy a célkeresztbe kerültek.
A salátakeverékek összetételétől függően várhatóan 11-16 százalékkal emelkedik majd a téli import szezonban a konyhakész saláták átadási ára az alapanyagárak, szállítási és egyéb költségek folyamatos emelkedése és a gyenge forintárfolyam miatt - mondta a Portfolio-nak Gazsi Zoltán, az Eisberg Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. A korábbi tapasztalatok szerint az egészségtudatos fogyasztók a recesszió idején sem mondanak le erről a termékkörről, számukra a saláta már alapélelmiszerré vált. Örvendetes trend, bár hozzá kell tenni: amíg Svájcban átlagosan 9 kilogramm salátát fogyaszt egy év alatt egy fő, addig Magyarországon ez 1,5 kilogrammra tehető. A hazai gyümölcs- és zöldségfogyasztás egyébként emelkedik, de a WHO ajánlásától még így is elmaradunk.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének szerdai adása. A műsor első részében a ma publikált második negyedéves hazai GDP-adatról volt szó, ami pozitív meglepetést okozott a közgazdászok várakozásaihoz képest. A gazdasági növekedéssel kapcsolatban Hornyák Józsefet, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük. Az adás második részében a hazai kiskereskedelmi láncok 2021-es jelentéseivel foglalkoztunk. A műsorból az is kiderül, hogy hogyan alakult a ranglista az Aldi, a Lidl, a Tesco és a többi kiskereskedelmi üzlet között, illetve, hogy mi vár a szektorra az év hátralévő részében. A témával kapcsolatban Fekete Beatrix, lapunk részvény rovatának elemzője volt a Checklist vendége.
A héten eldőlt, hogy - a költségvetés megborulása miatt - a kormány a kiskereskedelmi különadó magasabb kulcsainak brutális megemelésével a külföldi tulajdonú üzletláncoknak is nekimegy, amivel tulajdonképpen a másik fontos célja érdekében is tesz. Számításaink szerint ugyanis a legfelső kulcsok ilyen mértékű emelése után a legnagyobb külföldi élelmiszer-áruházláncok már 100 milliárd forint körüli összeget fizethetnek be különadó címén az államkasszába. Egy ilyen mérték pedig jelentheti azt is, hogy a kiszorítósdi (Lázár János szavaival élve "abcúg diszkontok") új szintre lép.
Úgy tűnik, a kormány újra meghirdetheti harcát az élelmiszer-kiskereskedelmi szektor hazai tulajdonba vétele céljából és logikusnak tűnik az is, hogy ki lesz ezen a területen Orbán Viktor harcostársa. Az elmúlt 12 év ebből a szempontból nem hozott egyelőre áttörést, azonban az elmúlt évek hoztak új megközelítéseket. Bemutatjuk, hogy a kormány a kisker-szektorban milyen kiinduló állapottal néz szembe és annak átalakítására milyen régi-új eszközei lehetnek.
Folyamatosan, gyorsan emelkednek az élelmiszerárak a boltokban, kivéve azoknak a termékeknek az ára, amelyeket tavaly októberi szinten rögzítettek. Mindeközben a boltosok, vendéglősök, cukrászok, pékek beszerzési (nagykereskedelmi) árai egyre nőnek, ami azt eredményezi, hogy egyre többen már magasabb árakkal találkoznak a beszerzőiknél az árstopos termékek esetében annál, mint amit a kiskereskedelmi multik polcain látnak. Ennek hatására már nemcsak a háztartások, családok vásárolnak a nagy láncoknál, hanem az intézményi vásárlók is, akik eddig nagykereskedőtől, beszállítótól vettek. A Portfolio egyik, a piacra rálátó forrása az üzemanyagok felvásárlásával párhuzamba állítva azt mondta, könnyen „a pék lehet az új kamionos”. A kereslet hamarosan még tovább élénkülhet, ahogy közeledik az árstop időszakának vége, hiszen az emberek arra számítanak majd, hogy jelentősen drágulnak ezek a termékek is a ármaximum időszaka után.
Néhány hete még beláthatatlan következményekről beszéltek a kiskereskedelmi szektor szereplői a februártól alkalmazandó árstop miatt. Ma már néhány következmény látszik. Ugyanis egyre több kisbolt beszerzési ára emelkedik az október 15-i kiskereskedelmi árszintjük fölé. A multinacionális vállalatok árai viszont számos esetben alacsonyabbak lesznek, mint azok a beszerzési árak, amiket a kisboltok képesek kialkudni a beszállítóktól. Ezért számos kisbolt utolsó utáni lehetőségként igyekezhet megoldani a beszerzését a nagykereskedő helyett a diszkontokban vagy a szupermarketekben, hogy ne legyen súlyos vesztesége, ugyanis a nagy láncoknál a fogyasztói ár is alacsonyabb. Ez azonban az árukészletek megcsappanásához vezethet a multiknál. A Portfolio információi szerint a Lidl után ezért több vállalat gondolkodik mennyiségi korlátozás bevezetésén. Az árstop tehát olyan kényszerhelyezeteket hozhat, amire kevesen gondoltak a bevezetésnél.
Több nagy hazai élelmiszerlánc inflációt meghaladó béremelésről döntött, a szakszervezet szerint a vállalatok a munkaerőhiány miatt lépéskényszerben vannak, írja a Népszava.
A lejárat-közeli élelmiszertermékekre új szabályokat tervez bevezetni a kormány 2022 februárjától - derült ki egy hétfőn beterjesztett törvénymódosításból. A dokumentumból viszont az is kiderült: a legnagyobb kiskereskedelmi láncokra a jelenleginél magasabb különadó-kulcs fog vonatkozni. Érdemes ennek kapcsán kiemelni: pár nap leforgása alatt ez a harmadik költségvetési egyensúlyt javító kormányzati lépés. Úgy tűnik, egy gazdaságpolitikai fordulat kezdetén vagyunk.
Egy dokumentum szerint a kormány arra készül, hogy megemelje a kiskereskedelmi adót, illetve előírja, hogy a lejárati időhöz közeledő élelmiszereket ingyen szolgáltassa be az államnak - írja a Telex. Az elképzelés súlyát még nehéz felbecsülni, hiszen jelenlegi formájában életképtelen elemeket is tartalmaz, de az ágazati szereplők egy része újabb diszkontellenes támadásként értelmezi a tervet.
Komoly üzlet van kibontakozóban a hazai kiskereskedelmi piacon, ami az ingatlanpiaci szereplők szemével is izgalmas. A Jellinek Dániel érdekeltségében álló Indotek Csoport ugyanis stratégiai partnerségi tárgyalásokat folytat az Auchan kiskereskedelmi láncait üzemeltető magyarországi holdinggal. Ennek lényege, hogy az Indotek kisebbségi tulajdonrészt szerezhet a hálózatban. Bár a folyamatban lévő ügylet részletei és így a tulajdoni részarány (ezáltal a vételár) nem ismert, ezzel egy vadonatúj hazai szereplő léphet a kiskereskedelmi piac ezen szegmensébe, melynek kapcsán a magyar gazdaságpolitika rendszeresen kifejezi szándékát, hogy stratégiai ágazatként itt is többségi magyar tulajdont látna szívesen. A célvállalat, jelen esetben az Auchan ugyanakkor érdekes fejlemény az eddigi piaci hírek fényében. A bejelentés kapcsán nem lehet nem észrevenni, hogy a magyar ingatlanpiaci csoport portfóliójában rengeteg kereskedelmi ingatlan és pláza van, ahol megjelenhet az Auchan és a kiskereskedelmi láncnak itt van még tere a bővülésre, ha lépést akar tartani a piaccal, amely az elmúlt években erőteljesebb növekedést tudott felmutatni összességében, mint az Auchan. Cikkünkben azt is bemutatjuk, milyen értéket képviselhetett az ügylet.
Tizenöt futárral és furgonnal indult, ma naponta már 4000 megrendelést kezel a Kifli.hu, amelynek szolgáltatása, a gyors élelmiszer házhozszállítás már a turisztikailag kiemelt jelentőségűnek számító Balatonon és Velencei-tónál is elérhető. Klekner Peterrel, a Kifli.hu ügyvezetőjével beszélgettünk arról, hogy a Rohlik csoport miért látott potenciált a magyar piacban, miben tér el a Kifli.hu a versenytársaktól, árpolitikájukról, valamint fenntarthatósági törekvéseikről.
Nagy port kavart Lázár János terve, aki a Portfolio Csoport konferenciáján beszélt a multinacionális kiskereskedelmi vállalatok kiszorításáról. Hogy az országgal szembeni befektetői bizalomra milyen hatással lenne ez a lépés, azt mondani sem kell. Emellett azonban a magyar vásárlók sem biztos, hogy örülnének az új világnak.
A járvány ellenére is karácsonyi rohamra számítanak a legnagyobb hazai üzletláncok. A Spar például már most azt ajánlja, hogy mindenki időben foglaljon házhozszállítási, vagy bolti átvételi időpontot. Bár a tavaszihoz hasonló, nagy felhalmozást még egyik mégkérdezett boltlánc sem tapasztalt, de a Lidl-nél például úgy számolnak, hogy a korlátozások akár újra elindíthatják a hullámot. Az Aldi is úgy látja, hogy a hagyományos karácsonyi szezon mellett a járvány is megdobja a forgalmat, hiszen még többen fognak otthonaikban főzni, sütni.
A kormány oda nyúlt első körben a járvány elleni küzdelem finanszírozása érdekében, ahol pénzt lát: a kiskereskedelmi szektor legnagyobb szereplőit sújtja különadóval. A nem meglepő lépés mindenesetre érdekes: a teljes csomaghoz viszonyítva elenyésző összegnek tűnik a 36 milliárd forintos, kiskereskedelmi különadó-bevétel, a deficit ekkora mértékű elengedését várhatóan elbírta volna a költségvetés. Nem ez volt azonban a cél, inkább üzenet értéke van az extra tehernek.
Már meg is kezdte a kormány a tartós élelmiszerek és kézfertőtlenítők árának vizsgálatát, hogy a megnövekedett kereslet miatt az áruházak mihez kezdenek az árakkal - jelezte sajtótájékoztatóján Schanda Tamás parlamenti és stratégiai államtitkár.
A magyarok elkezdtek vásárolni a koronavírus európai terjedése miatt, habár hazánkban még nincs fertőzött. A szakértők szerint semmi okunk a pánikra, a hazai áruházak ki fogják tudni elégíteni a keresletet a következő időszakban is. A kereslet ráadásul egyes időszakokban sokkal nagyobb, mint amit most lehet érzékelni, és akkor sincsenek ellátási gondok.
A Tesco hatalmas dobásra készül annak érdekében, hogy végre megtörje a Lidl és az Aldi térhódítását az Egyesült Királyságban. A vezető kiskereskedelmi láncok közül elsőként indítanak útjára egy olyan hűségprogramot, amelynek köszönhetően a vásárlóik jelentős összeget takaríthatnak meg havonta.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
